2011. április 13., szerda

Mesélő tárgyak - Sasfejes csőrrel ellátott szódásüveg


A szikvíz – vagy szódavíz – szén-dioxiddal dúsított nagy tisztaságú ivóvíz, amelynek magyarországi meghonosítása Jedlik Ányos nevéhez fűződik. A mesterséges ásványvizeket – így a szódavizet is – ásványi anyag-tartalmuknál fogva a gyógyászatban kezdték el hasznosítani. A gyógyászati jelleg azonban idővel halványult, az élvezeti cikként való fogyasztás került előtérbe és helyi szokásokkal tarkítva világméreteket öltött. A 19-20. század fordulóján a szódát már itta boldog-boldogtalan, felnőtt, gyerek, öreg és fiatal, tisztán vagy fröccsnek keverve. Akkoriban még házhoz szállították, dédanyáink és dédapáink asztalára tették a kávéházban, a vendéglőben vagy a kiskocsmában, vagy éppen elbandukoltak érte a szatócshoz, esetleg magához a szódáshoz.
A 19. század végétől a szódavizet szikvízgyártó kisiparosok állították elő és különböző méretű, színű, formájú, díszítésű üvegpalackokban árulták. A szódásüvegek feje is legalább annyira sokféle volt, mint a terméket magába foglaló üveg. A sasfejes csőrben végződő fejet azért fejlesztettek ki, hogy az asztali szódásüveget ne vehesse a szájába a kedves vendég, illetve hogy a ledér hölgyek ne használhassák egyéb célokra. Múzeumunk gyűjteményében is található egy ilyen szódásüveg, ami jelenleg az óbudai vendéglátás aranykoráról szóló kiállításban tekinthető meg.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon szép ez a szódásüveg!! Nekem is van egy színben megegyező, de sajnos a feje nem sasfejben végződik, csupán csak sima. Emlékszem gyerekként, még lovaskocsival járta a falut a szódaárus.

    VálaszTörlés