2011. május 31., kedd

Csikótűzhelyek a babaházból

 
 
Az elmúlt századokban a gyermekjátékok jelentős része a munkába való belenevelődést szolgálta. A gyermekeknek készült kisméretű konyhafelszerelési tárgyak több szempontból is kategorizálhatók, ilyen például a használhatóságuk mértéke. 
 
Így egyrészt megkülönböztethetjük a felnőttek szerszámainak kisméretű, de jól használható utánzatait, - gondolunk itt például a gyúródeszkákra és nyújtófákra, amelyekkel a kislányok édesanyjukkal együtt, valódi tésztakészítésben vehettek részt. Másrészt készültek élethű miniatűrök, amelyek segítségével eljátszhatták az édesanyjuktól ellesett konyhai folyamatokat. Ez utóbbi csoportba tartoznak a képünkön látható - az Óbudai Múzeum Játéktörténeti gyűjteményéből származó - takaréktűzhelyek, katlan, miniatűr zománcozott sütő-főző edények, konyha kiegészítők.

A tűzhelyek méretarányosak, részleteikben is finoman kidolgozottak. A nyitható ajtókat fémlemezek szegélyezik, helyenként sárgaréz-borítással, vagy a levegő beáramlását szabályozó reteszekkel látták el őket a hajdan élt mesteremberek.

2011. május 27., péntek

Grízgaluska - Magyar étel

Hozzávalók: 
10 dkg búzadara
5 dkg zsír
1 tojás
petrezselyemzöld.

A tojást kettéválasztjuk, a fehérjét felverjük, a sárgáját pedig a zsírral alaposan elkeverjük. Hozzátesszük a búzadarát, a sót és az apróra vágott petrezselyemzöldjét. Végül óvatosan belekeverjük a felvert fehérjehabot.Könnyű szerkezetűnek kell lennie. Letakarjuk és hűtőben pihentetjük, minimum 1 órát. Ezután kivesszük a hűtőből és vagy közvetlenül a levesbe, vagy külön sós vízbe szaggatjuk. 
Mindkét esetben arra kell figyelni, hogy a leves és a víz is takaréklángon legyen.

2011. május 24., kedd

Takaréktűzhely – Csikótűzhely


Az a régi mondás, miszerint a ház lelke a konyha, a konyha szíve pedig a tűzhely a vendéglőkre hatványozottan igaz. Hiszen az a vendéglő, amelynek a konyhájában nem megfelelő tűzhelyen, nem megfelelő ételek készültek hamar bezárhatta kapuit. Az óbudai éttermek azonban híresek voltak finom ételeikről, és az éttermi részhez sok esetben közvetlenül kapcsolódó, változatos ízekkel rendelkező konyháikról.

A tűzhelyek és ezzel összefüggésben a konyhakultúra nagy újításának számított a takaréktűzhelyek megjelenése és elterjedése. Annak ellenére, hogy az első vaslemezes takaréktűzhelyt már 1550-ben említik, igazából csak a 18. század végén – a nagy takarékossági hullám hatására – kezdtek el gyökeret verni Európában. A magyar és osztrák területeken használt takaréktűzhelyek eleinte a főúri családoknál (Grassalkovich, Festetics) jelentek meg, és csak később, a 19. század közepe és vége felé váltak általánossá. Szélesebb körben az olcsóbb, falazott, rakott tűzhelyek terjedtek el, míg a drágább hordozható tűzhelyeket szűkebb réteg használta.

Az óbudai vendéglátás történetét bemutató kiállításunkban a konyha szíveként egy csikótűzhelyt jelenítünk meg, amely a nagyobb teljesítményű urasági tűzhelyek típusa közé tartozott. A csikótűzhely a takaréktűzhelyek jellegzetes fajtája, ami tréfás nevét a formája (alacsony főzőrész és a vele összeépített megemelt sütőrész) után kapta. Népszerűségét jól érzékelteti, hogy a 20. században az egész magyar nyelvterületen ismerték, az egyes vidékeken különböző elnevezésekkel, pl. csikósparhelt, csikóspór, csikómasina vagy melles tűzhely illették. Bemutatott tűzhelyünk egy 20. század elején készült rézgombokkal díszített, vaslemezes takaréktűzhely, ami két főző- és két sütőhellyel rendelkezik, az aljában pedig ételmelegítő fülkéket alakítottak ki. A főzőlapok fölé edényszárító rácsot szereltek, a tűzhely peremét merőkanalak, konyharuhák tárolására alkalmas fémcsövekkel keretezték. A csikósparheltet fekete színűre festették, széleit szegélyező fémlemezeket folyamatosan fényesítették, tisztítását ugyanakkor kivehető sütővel, illetve kisebb tisztítóajtóval oldották meg.




Felhasznált szakirodalom:
Sabján Tibor: A takaréktűzhely
Budapest: 2002, TERC Kft.

2011. május 20., péntek

Az Óbudai Múzeum a Múzeumok Majálisán!

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt most hétvégén (május 21-22.) sátrunkban a Nemzeti Múzeum kertjében. 
Az általunk kínált programok közt a kicsik és nagyok is megtalálják majd a kedvükre való elfoglaltságot. A papírtányér dekoráláson kívül lesz lehetőség gótikus papírmécses tartó készítésre. 
Múzeumunk fő programja azonban az időszaki kiállításunkhoz kapcsolódik, így természetesen a gasztronómia körül forog.

Vajon egyszerű helyesen megteríteni egy asztalt?

Könnyű dolga volt a pincéreknek?

Ha úgy gondolod, hogy igen vagy szívesen kipróbálnád akkor "Legyél te is Vendelin!" 
A sátorban egy megterítendő asztal várja a bátor jelentkezőket, akik vendeli bőrbe bújva mérettethetik meg magukat. Az újdonsült vendelinekről fotót készítünk, mely a múzeum honlapjáról lesz letölthető.

Azok akik inkább a konyhában érzik otthon magukat  se csüggedjenek, számukra egy recept, illetve egy gasztro fotó verseny hirdetünk. A legjobb recepteket, illetve legjobb fotókat díjazni fogjuk. 
További részletek a helyszínen.

2011. május 17., kedd

Hagymasaláta - Magyar-Sváb étel


Hozzávalók: 
80 dkg lilahagyma
ecet
porcukor
petrezselyemzöld.

A lilahagymákat megpucoljuk, vékony karikára vágjuk, óvatosan szétszedjük, hogy a hagymagyűrűk szétváljanak, majd vékonyan besózzuk. Hagyományos saláta levet készítünk ecetből, sóból, porcukorból és vízből, amelybe beleforgatjuk a hagymakarikákat. 
Lefedjük és éjszakára a hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek.

Tálalásnál megszórjuk apróra vágott petrezselyemzölddel, valamint önthetünk rá egy kevés olívaolajat.

2011. május 13., péntek

A főzés tudománya I. - Őskor

Szeretnénk egy új rovattal kedveskedni olvasóinknak, látogatóinknak. A múzeumi tárgyak és óbudai receptek mellett a főzés tudományának különböző korszakait fogjuk ismertetni. 
Első fejezete az őskori főzésről szól, a későbbiekben az ókori, középkori és modern időszak is sorra kerül.

A kőkorszaki ember magvakkal, bogyókkal, gombákkal, gyökerekkel táplálkozott, de ez a növényi eredetű táplálkozás meglehetősen energiaszegény volt, hiszen tudjuk, mekkora fizikai igénybevételnek volt kitéve. A tűz felfedezése előtt, hogy erőnlétét, állóképességét növelje kezdetben madarakat, tojást, bogarakat, férgeket is evett, később szerszámai tökéletesedésével vadakat ejtett el, halászott. Az emberiség történelmének alakulásában meghatározó szerepet játszott a tűz felfedezése, de sok-sok évnek kellett ahhoz eltelnie, míg eleink rájöttek, hogy a tűzbe ejtett élelem íze megváltozik, puhább és ízletesebb is lehet. A sütés tehát megváltoztatta az őskori ember táplálkozását. A sütés után nem sokkal az ősember elkezdett főzni. Először csak földbe vájt üregekben, majd később faedényekben. A főzés úgy történt, hogy vízbe áztatott magvak, levelek, gyökerek, gumók közé felizzított  köveket dobtak addig, amíg a víz fel nem forrósodott, így az élelem még jobban megpuhult. Nagy előrelépés volt az első kezdetleges fűszerezés is, hamu, aromás növények képezték az első fűszerek magját, édesítőszerként vadméhek mézét, vagy a jávorfa nedvét használták.

2011. május 11., szerda

Gulyásleves - Magyar étel

A mai blog bejegyzésben Magyarország talán legkedveltebb étele szerepel, ami bográcsban elkészítve a legfinomabb. 


Hozzávalók: 
60 dkg marhalábszár
1 nagyobb fej vöröshagyma
4 fej zúzott fokhagyma
1 csomag leveszöldség
50 dkg burgonya
só, bors, köménymag, pirospaprika
2 dkg zsír.

A marhalábszárat kockára, a vöröshagymát pedig egészen apróra vágjuk. A zsírt felhevítjük, rászórjuk a vöröshagymát és a zúzott fokhagymát, majd aranysárgára pirítjuk. Lehúzzuk a tűzhelyről, megszórjuk pirospaprikával, elkeverjük és egy kevés vizet öntünk rá, visszatesszük a tűzhelyre. Rádobjuk a kockára vágott marhalábszárat és összekeverjük. 
El kezdjük a húst pirítani, hogy mindig csak egy kicsi víz legyen alatta. Sózzuk, megszórjuk egy kevés köménymaggal (ízlés szerint tehetünk bele csípős paprikát, illetve kockára vágott paradicsomot és TV paprikát). A leveszöldséget megpucoljuk, kockára vágjuk és alaposan megmossuk. 
A burgonyát szintén megpucoljuk és kockára vágjuk. Amikor a hús már majdnem puha, a levesbe keverjük a zöldséget és együtt tovább pirítjuk. A végén beletesszük a burgonyát és felengedjük vízzel. 

Sűrű, tartalmas levesnek kell lennie. Az utolsó forrásnál tehetünk bele házi csipetkét és egy kevés apróra vágott zeller zöldet. 

2011. május 4., szerda

Heringsmauz - Sváb étel

Hozzávalók: 
70 dkg savanyú káposzta
30 dkg sózott hering
4 tojás
1 fej vöröshagyma
 bors
köménymag.

A savanyú káposztát kicsit kimossuk (ne legyen túl sós), lecsöpögtetjük és egy mély edénybe tesszük. A tojásokat sós vízben megfőzzük, majd megpucoljuk.
 A vöröshagymát megpucoljuk és vékonyan fél karikára vágjuk, összekeverjük a káposztával, amit enyhén borsozunk és megszórunk kevés köménymaggal. A sózott heringet finoman a káposztához keverjük és alaposan lehűtjük. 
Tálaláskor karikára vágott főtt tojással díszítjük, kevés olívaolajjal meglocsolhatjuk.