2011. június 28., kedd

A bogrács története


A bográcsozás napjainkban nagy divatnak örvend, hétvégenként baráti társaságok szívesen járnak össze egy közös főzésre. Az ókortól a sztyeppei lovas-nomád népek legfőbb főzési eszköze volt a bogrács, amelyben nyílt tűz fölött az ételeiket készítették.
A bogrács szavunk oszmán-török eredetű, eredeti formájában „bakrac” volt és rézüstöt jelentett. Kezdetben a bográcsokat nem fémből (réz, vas) készítették, hanem cserépből. A 15. századtól vált rendszeressé, hogy a főúri konyhákon rézből készült bográcsot használtak. A 18. században jelentek meg az öntöttvas bográcsok, amelyek hamar elterjedtek az országban.
A zománcozott bogrács a 20. század találmánya. Könnyebb lett a főzés, hiszen az ételek nehezebben égtek le ezekben a bográcsokban. Sokan a mai napig ezt a fajta bográcsot használják.

A bográcsokban természetesen sok fajta ételt készítettek, ezért a formájuk és anyaguk is eltérő volt. Magyarországon két alaptípus létezik a mai napig. Az egyik a hagyományos bogrács, amely ívelt aljú, felső részén kitáguló, kerek edény. A másik a halfőző bogrács, amely lapos aljú, felül szűk szájú. Magyarországon, így Óbudán is szerették a halételeket. A Duna bőségesen ellátta Óbuda lakosságát friss, folyami hallal.
A bográcsozás reneszánszát éli, amely nemcsak a gasztronómiai élvezetek jelenti, hanem a társasági, baráti összejövetelek is, ahol a főzés mellett kellemes ki tudnak kapcsolódni az emberek.

2011. június 22., szerda

Paradicsomleves - Magyar étel



A világ egyik legegyszerűbb levese, mégis régóta kedvence felnőttnek, gyereknek egyaránt. Számtalan változatban ismert, szinte konyhánként máshogy készítik, de  természetesen Óbudán is kedvelték!




Hozzávalók: 10 dkg paradicsompüré
0,5 dl olaj
 liszt
1 vöröshagyma
fél csokor zeller zöld
fehérbors
cukor
húsleves

Az olajból és a lisztből világos rántást készítünk, és belekeverjük a paradicsompürét, kicsit pirítjuk, majd felengedjük a húslevessel. 
Beletesszük a megmosott, összekötözött zeller zöldet és a meghámozott egész vöröshagymát. Ha kell, sózzuk, enyhén borsozzuk, ízlés szerint tehetünk bele cukrot is.
 Levesbetétként főzhetünk bele rizst, betűtésztát, vagy apró gyúrt tésztát.

Emlékeztetőül:
Június 24-én pénteken Múzeumok éjszakája az Óbudai Múzeumban is!
Kezdje nálunk az estét és nézze meg Bede Róbert hogyan készíti el élőben a túrós csuszát!    
Vagy ugorjon be este 21:00-kor egy Budapest Bár koncertre!

2011. június 17., péntek

Alumínium gyermekálom


Ismét egy gyöngyszem az Óbudai Múzeum játékgyűjteményéből.
Babakonyha másképp!

A réz üstök és kuglófsütők, zománcozott lábasok, tepsik divatját tovább színesítette az ’50-es évekre Magyarországon is általánosan elterjedt, alumíniumból készült konyhai eszközök használata. A 20. század fémének is nevezett, könnyű, jól alakítható anyagból természetesen gyermekjátékok is készültek. Húsdaráló, mozsár, tejeskanna épp úgy megtalálható az Óbudai Múzeum gyűjteményében, mint az asztalnemű, tányérok és evőeszközök.

E gyermekeknek készült darabokat szemlélve a felnőttek világáról is képet kaphatunk. A tárgyak formai gazdagsága, kidolgozásuk minősége ugyanolyan jellemzője egy egy korszaknak, mint a figyelem, amit gyermekeik fejlődésére fordítanak. 

2011. június 11., szombat

Toksa - Tót étel


Egy igazi tót finomság, ami nagyon finom magában is, de köretként is megállja a helyét. Az ínyencek egy kis hagymát is belereszelhetnek!

Hozzávalók: 
4 nagyobb burgonya
1 dl tejfel
15-20 dkg liszt
zsír

A burgonyát meghámozzuk, megmossuk és nyersen lereszeljük. 
Megsózzuk, belekeverjük a tejfelt és annyi lisztet, hogy ne túl lágy és ne túl kemény tésztát kapjunk. 
Egy tepsit vékonyan kizsírozunk, a masszát beleöntjük és vastagon elkenjük. 
A tetejére pár kanál zsírt teszünk, majd előmelegített sütőben, közepes hőfokon pirosra sütjük. 
Amikor elkészült felvágjuk és melegen tálaljuk.