2011. július 1., péntek

A főzés tudománya II. - Ókor


Az őskor után ma ismerkedjünk meg az ókori konyhaművészettel is! 

Az európai gasztronómia sokat köszönhet Ázsiának, főleg az ősi Indiának, de gyökerei inkább a Közel-Keletig nyúlnak. A Tigris-Eufrátesz közi Úr maradványai között seregnyi főzőedényt találtak. Ugyancsak számos gasztronómiai lelet került elő és vall a főzési szokásokról a sumér, akkád, asszír, perzsa birodalmak szobrai, domborművei, írásos tekercsei. Egyiptomban tucatnál többféle kenyeret sütöttek, sokféle húst, zöldséges és gyümölcsös ételeket készítettek, ismerték a lekvár főzés titkát is. 

Készítették és fogyasztották a lótuszgyökeret, a lótuszmagból emésztést segítő salátát állítottak elő. Görögországban a sütés-főzést valóban tudományként, sőt művészetként tisztelték, a főzés magasztos ténykedésnek számított. A szakácsnak nemegyszer vallási feladatot is el kellett látnia.

A római konyha változatosságát a sokféle nyersanyagnak köszönhette. Róma a gasztronómiai specialitások birodalma is volt, mézben főtt körte, mézes- ecetes-köményes öntettel kevert articsóka, pörkölt csicseriborsó, sertésláb, kölyökkutya húsa és még megannyi különleges étel főtt a római konyhákon. A főzésre-étkezésekre elképesztő összegeket tékozoltak el azok, akik megengedhették maguknak. A római konyha jóval több fűszert használt, mint napjainkban bármely európai konyha. 

(A kép forrása:  itt)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése