2011. augusztus 30., kedd

Paprikasaláta - Magyar étel




Hozzávalók: 80 dkg TV paprika, só, porcukor, ecet

A paprikákat kicsumázzuk és alaposan megmossuk, majd vékony karikára vágjuk, vékonyan lesózzuk és állni hagyjuk. Salátalét készítünk vízből, ecetből, sóból és cukorból. A felkarikázott paprikát összekeverjük a salátalével és legalább 2 órán át a hűtőben érleljük. Tálalásnál megmosott saláta levélre halmozzuk, locsolunk rá egy kevés olajat, majd megszórjuk egy kevés petrezselyemzölddel.

2011. augusztus 26., péntek

Sipos Károly vendéglője


Sipos Károly (1880-1942) 1930-ban nyitotta meg híres vendéglőjét Óbudán a Lajos utca 46. szám alatt, ahol már 1883-tól működött étterem. Bár a legtöbb neves óbudai vendéglőtulajdonossal ellentétben Sipos nem régi óbudai család sarjaként nyitotta meg vendéglőjét, neve mégis jelentős hírnevet hozott Óbudának.
            Újító és egyedi ötlettel – az országban elsőként – „halászkertnek” nevezte el vendéglőjét, ahol csak halászlét és túrós csuszát árult. A szálka nélküli halászlé készítésének receptjét Sipos Károly Kőbányán tanulta meg és óbudai étterme igazi attrakciója lett. Étlapján a későbbiekben is főleg halételek szerepeltek.
            Sipos Károly igazi sikere azonban abban állt, hogy korát messze megelőzve ismerte fel a reklám, a hirdetés kínálta lehetőséget: „Jöjjön Óbudára a Sipos Halászkertbe!” hirdette szinte mindenhol a fővárosban. A befektetés megtérült, étterme estéről estére megtelt.
            Az egyre népszerűbb vendéglő területe folyamatosan bővült, kínálata egyre nőtt. Egyletek és asztaltársaságok összejöveteleinek biztosított különtermet, valamint bálokat, esküvőket, disznótoros vacsorákat rendeztek itt.

2011. augusztus 23., kedd

Köményes sertéssült - Tót étel



Hozzávalók: 1 kg sertéscomb (lehetőleg diója), 2 vöröshagyma, 5 gerezd fokhagyma, só, bors, köménymag, zsír.


A sertéscombot bedörzsöljük sóval, borssal, köménymaggal, majd kevés forró zsíron minden oldalát hirtelen megpirítjuk. Egy másik edénybe tesszük, körbeszórjuk a megpucolt fokhagymával, a megpucolt, cikkekre vágott vöröshagymával, meglocsoljuk zsírral és a sütőben készre sütjük. Amikor megpuhult, kicsit pihentetjük, majd felszeleteljük, főtt burgonyával és savanyú káposztával tálaljuk. Sülő zsírjába keverhetünk egy kevés paradicsompürét és lisztet, amit kevés vízzel felengedünk. Ezt a pecsenyelét külön a húshoz kínáljuk.
Jó étvágyat kívánunk!

2011. augusztus 10., szerda

Lacikonyha Óbudán a királynak és a népnek






A középkorban is híres Óbuda egyik központja a mai Árpád-híd budai hídfőjénél, a Lajos utca környékén terült el. A zsibongó piactér mellett, ahol a város előkelőségeinek házai is álltak, itt kötöttek ki például a messzi földről érkező hajók, fedélzetükön a legkeresettebb import árucikkekkel, bajorföldi acélárukkal, különféle posztókkal, fűszerekkel. 


A piacon találkozhattak egymással a világi és az egyházi városrész lakói, az apácák és az óbudai parasztok, a ferences szerzetesek és a királyné szakácsai, de itt cseréltek gazdát a helyi iparosok és árusok termékei, a csizmák, a fazekak, vagy akár a borral teli hordók, frissen illatozó kalácsok is. A piacon italmérések, lacikonyhák is működtek, ezek jelentették a középkori Óbuda vendéglátóhelyeit. A lacikonyhák - melyek főleg vásárokon szabad ég alatt, vagy sátorban működő szegényes, olcsó konyhákat jelentettek - első említése a 15. századra tehető. Egyes feltételezések szerint II. Ulászló magyar király annyira eladósodott, hogy udvarának étkezését a budai lacikonyha látta el. Valószínűbb azonban, hogy az elnevezés egy régi magyar szokást tükröz, mely szerint az emberek nyáron, június 27-től, László naptól előszeretettel főztek a szabad ég alatt. (Ez volt egyébként a későbbi nyári konyha őse.) A lacikonyhák valóban csak a legegyszerűbb ételeket, sülteket, belsőségeket, tésztákat kínálták a vendégeknek.

Ebben az időszakban továbbra is fontos szerepet játszott a római kor egyik kiemelkedő öröksége, a híres szőlő- és bortermelés, akárcsak a dunai halászat, amely olyan fontos bevételi forrásnak számított, hogy a világi és egyházi intézmények évszázadokig perlekedtek azon, hogy kinek mekkora terület, halászhely jut a Duna óbudai szakaszán. A pereskedés ügyére II. Géza királyunk tett pontot, amikor oklevélben erősítette meg, hogy a Szentendrei- és a Csepel-sziget közötti Duna-szakaszon történő halászat joga az óbudai káptalant illeti meg.  De a Duna nem csak halászatra szolgált, hiszen a folyó erejét kihasználva az óbudai szakaszon speciális hajómalmok őrölték a búzát, amiből a híres óbudai pékek kiváló minőségű kenyeret és pékárut sütöttek.

A középkori Óbuda lakói – társadalmi hovatartozásuktól függetlenül – naponta kétszer (délelőtt és este) étkeztek és az asztalra szinte mindig került sült hús, kenyér és bor. Az étkezések egyhangúságát tojás, káposzta, borsó, lencse, vagy valamilyen tésztaféle oldotta. A királyi székhelynek számító Óbuda várában (ami a mai Kálvin köz környékén lehetett) megrendezett fejedelmi lakomák egyik látványossága a hatalmas dísztálon felszolgált, tollait visszatűzött egészben sült szárnyas volt. Az erősen fűszerezett ételeket borral öblítették le, desszertként pedig sokszor szolgáltak fel gyümölcsöt.

Az itt működő klarissza, pálos és ferences kolostorok is kapcsolódtak a terület vendéglátásához, hiszen azon túl, hogy a kolostorok földjein termelt zöldségek, fűszernövények vagy akár bor egy részét a piacra vitték, főleg a klarissza kolostor (romjai ma is láthatók a Mókus utca mellett) fogadott sűrűn zarándokokat, akiknek leginkább valami egyszerű egytálételt, kását vagy levest szolgáltak fel.

(A képek forrása: Historia magazin 2010. május (piac), Buzás Gergely 3D rekonstrukciója (királyi vár). )

2011. augusztus 2., kedd

Óbudai túros csusza - Magyar étel



Hozzávalók: 
70 dkg csuszatészta
40 dkg juhtúró
30 dkg füstölt szalonna
4 dl tejfel.

A füstölt szalonnát a szokásosnál nagyobb kockákra (kb. 2x2 cm) vágjuk és kisütjük, a zsírját leszűrjük és félretesszük. 
A csuszatésztát sós, forró vízben puhára főzzük, majd leszűrjük. 
A leszűrt tésztát összekeverjük a szalonna zsírjával, a juhtúróval és a tejfel egyharmadával. Serpenyőben, vagy sütőben átsütjük, forrón tálaljuk, tetejét a maradék tejfellel díszítjük, a kisült tepertővel megszórjuk.
Ennek az óbudai receptnek is létezik egy másik változata, amelyben a juhtúrót tehéntúróval keverik.

A fotón Bede Róbert a Paprika tv főszakácsa látható, amint éppen a Múzeumok éjszakája rendezvényen az óbudai túrós csuszát  készíti. A receptet átértelmezte és az ételbe kevert egy kis fokhagymát, a tálaláskor pedig megszórta kevés kaporral.