2013. szeptember 9., hétfő

„RAGYOGSZ, MIKÉNT A NAP!” – A GOLBERGER-BEMBERG PARISETTE, A GOLDBERGER-GYÁR FÉNYKORA




A kép forrása: Országos Széchenyi Könyvtár


    Az 1920-as években kísérletezte ki a német Bemberg in Barmen műselyemgyár a később világhíressé vált „Bemberg” elnevezésű műselyem fonalát, amelynek nyersanyaga pamut és nem fa-cellulóz volt. Így a régi durva, merev műselymek helyett puhán omló, nemes fényű, rugalmas, jól mosható anyagot nyertek. Goldberger Leó kizárólagos jogot vásárolt a műselyemfonal magyarországi felhasználására. Évekig kísérleteztek a gyárban, amíg a 20-as évek végére sikerült előállítani az új, selymesen omló anyagot, amelyet „Parisette”-nek neveztek el és a legszebb párizsi mintákat nyomták rá, mindig a vevők igényeihez alkalmazkodva! „A parisette a szegény nő luxusa, a gazdag nő öröme. A demokrácia diadala a divatban….De minden szépsége és bája mellett a parisette olyan olcsó, hogy a legszerényebb néposztályok asszonyai, lányai is egyre több ruhát csináltathatnak belőle. A parisettenél megvan a selyem illuziója, rajzai elbűvölik a legkényesebb divathölgyet is. A Goldberger-féle parisette a magyar ipar nagy dicsősége. Ha van egy gyártmány, amely büszkén viselheti a „Made in Hungary” jeligét, úgy a parisette bizonyára az.” – áradozott a Pesti Tőzsde c. újság 1929-ben.
   A magyar textilipar történetében egyedülálló a parisette sikere! Ebben az időben Goldberger-anyagok népesítik be a báltermeket, színpadokat és a kirakatokat. A színésznők is Goldberger-Bemberg anyagokból varratják fellépő ruháikat. A Corvin Áruház „MagyarHét” c. rendezvényén minden nap Goldberger-Bemberg divatbemutatót tartottak!
Óriási szenzációnak számított a „Seherezádé” című balett bemutatója az Operaházban, 1930. március 13-án. Az Opera eddig külföldi selymeket használt fel bemutatóihoz. Erre az előadásra viszont az összes jelmezt, dekorációt, függönyt Goldberger-Bemberg anyagokból készítették. (A díszleteket, jelmezeket Oláh Gusztáv tervezte, a főszerepet a 17 éves Szalay Karola táncolta, a karmester a 23 éves Ferencsik János volt.) Korabeli szakértők szerint soha nem volt addig az Opera színpadán ilyen lenyűgöző színhatás!
A több száz variációban elkészített ruhaanyagokkal a cég megelőzte vetélytársait, óriási hazai és világsikert aratott. Európán kívül Amerikába, Kanadába, Egyiptomba is exportáltak. Nagydíjakat kaptak nemcsak az itthoni BNVásárokon, hanem a párizsi (1937) és a new yorki (1939) világkiállításon is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése